Igét hirdet: Szabó Lajos

 

Ide kattintva a liturgiás lapot érheti el.
Az istentiszteleten készült felvételt megtekintheti a "Médatárban".

Lekció: Róma 1,8-17

8Először is hálát adok az én Istenemnek Jézus Krisztus által mindnyájatokért, hogy hiteteknek az egész világon híre van. 9Mert tanúm az Isten, akinek teljes lelkemmel szolgálok az ő Fia evangéliumával, hogy szüntelenül megemlékezem rólatok, 10és szüntelenül kérem imádságaimban, hogy Isten akaratából egyszer már el tudjak menni hozzátok. 11Mert szeretnélek látni benneteket, hogy megerősítésetekre valamilyen lelki ajándékot adjak nektek, 12vagyis, hogy együtt bátorodjunk meg közöttetek egymás hite által, a tietek és az enyém által. 13Szeretném, testvéreim, ha tudnátok: sokszor feltettem magamban, hogy elmegyek hozzátok, de mindeddig megakadályoztattam abban, hogy közöttetek is legyen munkámnak valami gyümölcse, ahogy a többi nép között is volt. 14Görögöknek és barbároknak, bölcseknek és tudatlanoknak egyaránt adósa vagyok. 15Azért szívem szerint kész vagyok az evangéliumot hirdetni nektek is, akik Rómában vagytok. 16Mert nem szégyellem az evangéliumot, hiszen Isten ereje az, minden hívőnek üdvösségére, elsőként zsidónak, de görögnek is, 17mert Isten a maga igazságát nyilatkoztatja ki benne hitből hitbe, ahogyan meg van írva: „Az igaz ember pedig hitből fog élni.”

„Szám dicséreteddel van tele, Uram, dicsőítlek mindennap.”

„Ments meg, Uram, szabadíts meg irgalmasan!Fordítsd felém füledet, és segíts meg!”

„Légy erős kősziklám, Uram, ahova mindig mehetek, melyet segítségemre rendeltél, mert te vagy az én sziklaváram!”
Ámen!

Textus:  Róma 1,17

17mert Isten a maga igazságát nyilatkoztatja ki benne hitből hitbe, ahogyan meg van írva: „Az igaz ember pedig hitből fog élni.”

Egy ateista ember mondta azt, miután hosszasan győzködték arról, hogy neki is hinnie kellene: teljesen értelmetlen az, amire rá akartok venni; azért higgyek, hogy higgyek?! Annak ellenére, hogy ez az ember a hitre jutás értelmetlenségét próbálta kimutatni, a hívő élet nagyon fontos tulajdonságára tapintott rá: szükség van az Isten iránti bizalomra ahhoz, hogy őt követni tudjuk, neki engedelmeskedve éljük életünket. Ezért mondja az apostol: Hit nélkül pedig senki sem lehet kedves Isten előtt, mert aki az Istent keresi, annak hinnie kell, hogy ő van; és megjutalmazza azokat, akik őt keresik. [Zsid. 11,6]

   A hit célja az, hogy Istent és akaratát megismerve szebb, jobb, békésebb, gyümölcsözőbb életet éljünk. Emellett természetesen az is célja a hitnek, hogy mások is hitre jussanak, s ezáltal ők is szebb, jobb, békésebb és gyümölcsözőbb életet élhessenek. Az is egyik gyümölcse a hitnek, a hívő életnek, hogy mások is hitre jutnak.

   Mielőtt azonban az igének erre az üzenetére rátérnénk, mélyítsük el jobban azt az igazságot, amit alapvetően magában foglal ez az apostoli mondat: Isten megigazító cselekvésének elfogadása hitből, a hit alapján történik, de egyúttal nagyobb hitet támaszt bennünk. Azért mondja tehát az apostol: hitből hitbe jutunk Isten igazságosságának megismerése által.

   Visszatérve azonban arra a mondanivalóra, hogy hitünket látva mások is hitre juthatnak, érdemes végig gondolni, kiket is tudnánk említeni, akik a mi hitünket látva jutottak hitre. Tudjuk, hogy a hitet nem mi adjuk másoknak, nem mi juttatunk másokat hitre, mégis nagyon fontos életünk példája. Így is érthetjük tehát a "hitből hitbe" kifejezést.

   Akaratlanul is eszünkbe juthat az is, hogy hányan adtak példát nekünk hívő életben, hitben, alázatban, szeretetben, Jézushoz való hűségben, engedelmességben, hosszútűrésben, béketeremtésben. Ezen a mai napon tehát nem mehetünk el amellett, hogy ezt a mondanivalót ne hangsúlyoznánk kellőképpen. Jobban oda kell figyelnünk gyülekezetünkben is a hittapasztalatok átadására, átvételére, az egymás hite által történő épülésre. A lekcióban olvashattunk-hallhattunk arról, hogy egymás hite által bátorodtak meg a gyülekezet tagjai. Erőt, bátorságot kaphatunk - látva egymás kitartását, hosszútűrését. Ehhez azonban alkalmakat kell keresnünk és találnunk arra, hogy odafigyeljünk egymásra, meghallgassuk egymást.

   A római gyülekezeti tagok hitének az egész világon híre volt. Érdemes elgondolkodni azon, mekkora bizalommal viseltethettek Isten iránt, és Jézus Krisztus iránt, ugyanakkor egymás iránt is nagy bizalommal viseltettek. Csakis így tudtak hitben úgy megerősödni, hogy híre ment hitüknek, példaként vették őket.

   Mindez hogyan következhet be a mi gyülekezetünkben? Úgy, ha komolyan vesszük az evangéliumot, hiszen az Isten ereje minden hívőnek üdvösségére.